Üdv itt!!

Bár senki nem olvassa a blogom, azért gondoltam, firkantok egyet,mert már olyan rég írtam valami értelmeset....

Az idő szép, a kedvem többé-kevésbé jó, bár ma nem volt semmi panaszra okom^^.Elvagyok magammal, bár néha egy-két hangulatváltozás gyötör, igyekszem megtalálni önmagam, bár ez nem mingid sikerül..Szenvedek, hogy az összes barátnőm nagyban szerelmes, nekem meg nincs kit szeretnem...Csöpögős duma, de igen.Múltkor volt az, hogy egy srác randira hívott, én boldogan elmentem, és azt hittem, szeretem.Úgy tűnik, beebszéltem magamnak.De hát mégsem tudok hazudni önmagamnak!De hát ez van.Azóta jóbarátok vagyunk.

Élvezem az életet, próbálok értelmes dolgokat művelni, ápolni az új és régi barátságaimat, gondolkodni, hogy mi legyek mert már csak egy évem van dönteni.

Üldögélek az iskolapadban, próbálok H-ra figyelni, de a gondolataim ezerrel cikáznak a fejemben.Próbálok arra a srácra gondolni, akit reggel láttam a villamosnál, the Big He, meg hasonlók.Igyekszem visszaidézni az utolsó részletig a történteket, amikor megláttam, amikor rámnézett, és amikor nem figyelt rám.Ő is amolyan elérhetetlen.H közben felém néz, elkezd kiabálni, hogy sosem figyelünk rá, nem akar ujjal mutogatni...nem ujjal, csak szemmel.Aztán elkezdek firkálgatni, mindenfélét, ami eszembe jut, R persze tiszta hülyének néz, ahogy az agyonfirkált rajzfüzetemre néz.Mindig magamnál tartom.Ha valamit nem akarok hallani, kinyitom a füzetem, és Cs-vel elkezdünk firkálgatni.Imádom őt.Annyira jó barátok vagyunk és annyira hasonlítunk..Nem is tudom mire mennék nélküle.

Így telik el egy átlagos napom.Persze, közben igyekszem figyelni, de ez többé-kevésbé sikerül.

Most valahogy semmi értelmes nem jut az eszembe.Pedig valami nagyot akartam leírni ide.Valami fontosat.Talán egy kis részt magamból.

Mert utálom az ilyen sablon blogokat, ahol mindenki leírja, milyen órája volt, melyik tanár mit mondott, hanyast kapott,stb stb....Én az apró dolgokat akarom megfogni ezek mögött.Az embereket.Az érzéseiket.A gondolataikat.

Mert pl vonattal mentem haza a suliból.E mögött is sokkal több dolog áll.Most ez hülyeségnek hangzik.Én sem tudom miért írom le, de mégis gépiesen mozog a kezem, megakarom fogalmazni az érzéseimet.Ezért is gondolkodom hogy mi legyek.Valamit kéviselni akarok, ami mégis én vagyok.Nem akarok egy irodában ücsörögni, ha én nem érzem ott jól magam.Nem érdekel, egymunka mennyit keres.Én megakarom valósítani önmagam.És ez a lényeg.