2010.02.18.
19:43

Írta: kicsiszörny

Borzadály...

Mennyit panaszkodok, nem tudom minek. És most is ezt fogom tenni.

Ma az eddigi hét legrosszabb napja volt. Ezt itt és most kijelenthetem, és reménykedem, hogy a következõ három jobb lesz. 

Tegnap egyik barátommal találkoztam, egyik legjobb barátommal, aki eddig nem tetszett, megvoltunk. De tegnap...hát, kicsit forrósodott a helyzet közöttünk, annak ellenére, hogy barátnõje van. És nem tudom mit kéne tennem. Szarul érzem magam, hogy ezt teszem a barátnõjével, bár mondjuk nem történt köztünk semmi, csak... Bár már szakítani akar a barátnõjével, ezt jóval ezelõtt mondta. Gonosznak és önzõnek érzem magam. Mégis szükségem van rá.

Eddig sosem gondoltam rá úgy, de...tegnap annyira jó volt vele. Mellette jól érzem magam. Igazán jól, ahogy már hetek óta nem éreztem magam. Felszabadultnak, boldognak. És amikor a szemébe nézek, elfelejtek mindent...hát ez szerelem lenne?Nem tudom.

Lehet, hogy mindvégig szerettem?...

Attilával a dolgoknak vége. Elegem lett belõle. Tegnap még írt valamit, de nem igazán érdekel.  Ha nem képes lépni, akkor nem vagyok hajlandó ezt tovább folytatni. Végeztem vele. Tényleg. 

De hogy mi lesz Tibivel....ez nagy kérdés. Nem tudom. A szívem egész mást diktál mint az eszem. mit kéne tennem? Mit fog tenni?Mi lesz?

Egész nap ezek a kérdések kavarogtak a fejemben, és ez rányomta az egész napomra a bélyegét. Ha épp nem egy matekpéldán rágódtam órán, akkor rögtön bevillantak a kérdések, én meg egyre rosszabbul éreztem magam. Ezért lett elegem az angolból, mert folyamatosan ezen örlõdtem. Még fizikán is. Az agyam teljesen megõrült, bepörgött. Aztán délutánra teljesen elfáradtam. Szenvedtem a spanyol házival is, elég sok volt, de semmi kedvem nem volt fordítani. Matek se ment itthon, és végül csak ledõltem az ágyamra, és morfondíroztam. Lehunytam a szemem, és pihentem. 

Komolyan, nem tudom hogy lesz. Rosszul érezném magam, hogy miattam szakítson a barátnõjével, de tegnap eléggé célozgatott rá. Õ sem tudja, mit kéne tennie. Viszont én nem kezdek ki olyan sráccal, akinek barátnõje van. Ez nálam elvi kérdés. És még most sem kezdtem ki, de már arról álmodozok, hogy szakít vele...ennyire kegyetlen lennék?

Igen, sajnos. 

És ha egyáltalán nem akar tõlem semmit? Bár ezt nem hiszem. Tegnap is beszélgettünk egy csomót, és annyira jó volt...

Nem tudom hogy lesz, mint lesz, És ez a legrosszabb.

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://littlemonster.blog.hu/api/trackback/id/tr35981291

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása