És, megint túléltem ezt a csütörtököt. Nem tudom miért, de repültek az órák, matek is...egész nap figyeltem, de közben egyfolytában TTTTTTTT járt a fejemben. Reggel fel is hívtam, örült nekem. Most meg mindent megcsinálok, tanulok, és akkor hétvégén kevesebbet kell, holnap is pihizek, tanulok, lehet elõveszem a föcit, aztán meg szombaton Vivibuli, lehet T is jön már akkor ha hazaér Bécsbõl, ha meg nem akkor megpróbálok vele csütörtökön találkozni. Ha meg az sem jön össze...akkor meg majd hétfõn bemegyek elé, mert nem lesz sulim.
Röviden ennyi.
És imádom a spanyolt^^
