Tegnap Bogár érezte, hogy valami nincs rendben velem. amikor találkoztunk, akkor is már kivoltam, mert megláttam, és csak sírni akartam az ölében de nem lehetett..aztán este írtam neki h nem bírom tovább, jöjjön fel, beszéljünk. És aztán elmondtam mi bánt, mondtam, hogy ezzel õt akartam megkímélni, hogy nem mesélek a saját dolgaimról, õ meg erre azt válaszolta, hogy hét eleje óta látta, hogy van valami, mindig megkérdezte van-e valami baj, én meg nem mondtam el, és megijedt kissé, hogy szakítani akarok vele..:( Én csak jót akartam neki nem akartam ráijeszteni. Aztán mondtam neki h szó sincs errõl. Hiszen szeretem, nagyonis. Mindketten megnyugodtunk, és jó volt így, hogy elmondtam...(: szeretem.
de így viszont kurvára hiányzik és csak hétfõn találkozunk>.< ha tegnap azt a félóra szenvedést nem számítjuk, akkor szerdán láttam utoljára...:(:(
