csöndesen.

Két karomban ringatózol

csöndesen.

Két karodban gyermek vagyok,

hallgatag.

Két karomban gyermek vagy te

hallgatlak.

Két karoddal átölelsz te,

ha félek.

Két karommal átölellek

s nem félek.

Két karodban nem ijeszt majd

a halál nagy

csöndje sem.

Két karodban a halálon,

mint egy álmon

átesem."

 

 

 /Radnóti Miklós/

..

 

 

 

Nekem nagyon tetszik ez a vers(:

Amúgy sok mindenen gondolkodtam ma.

Nem tudom, azon is, hogy mennyire megváltoztam, jó irányba. Nem esek kétségbe dolgoknál, és már nem akarom az egész világ bûnét magamra vállalni. Fáj néha az élet, és utálom, hogy ennyire borzalmas, de megpróbálok vele együtt élni, és amióta így állok hozzá, a lelkem is csöndessé vált, azóta valahogy minden könnyebb. Valahogy nem érzem azt, hogy nincs helyem a világban, és jobb lenne nélkülem minden. Már nem akarom ezt. Sokkal jobb így. 

És nagyon szerelmes vagyok. Nagyonnagyon mohón, szenvedélyesen, romantikusan, epekedõsen. (: