Tegnap kipityeregtem, kiörömködtem magam. Majd azért próbálok valami fél állást keresni egyetem mellett, vagy valami egyszerûbb munkát...nem tudom találok-e, hogy anyuméknak ne kelljen egyedül inniuk az egyetemi életem levét:DD:) Most igazából nem is gondolok nagyon bele, csak várom, hogy megjöjjön a levélkém, hogy bent vagyok, meg mikor kell beiratkozni stb...annyira újnak tûnik! Kicsit izgulok is miatta, hogy milyen lesz..de minden jó lesz:)
Tegnap a nagy örömködésben kiment a fejembõl hogy hoppálé, nekem ma be kéne mennem a suliba elintézni a diákomat. Szóval reggel korán felkeltem, elindultam, öt perc volt az egész..:D Közben kitelefonáltam magam, beszéltem Ulival is. Meglett neki az ELTE, tanár lesz:))
Amúgy nagyon sok a hányatott sorsú, keserû, megnyomorodott, élettelen ember..:S Akik csak itt délelõtt ténferegnek, mint az elveszett lelkek...borzasztó volt látni..:/ Örülni kell, hogy mi jól vagyunk.
Na, festegetem Uli dobozkáját, eszek, hennázok szépítkezek, aztán majd remélhetõleg jön T, és én eltûnök három napra..nagyfiú, intézze el. ^^
