11. nap: valami, ami miatt a legtöbb bókot kapod
a szemem az egyik. Állítólag nagyon mosolygós, meg vidám, meg mélybarna és sokan szeretik :D
a másik a hajam:D bár elég kócos, de sokan megdicsérték már, hogy milyen dús, és milyen érdekes:DD (=kezelhetetlen)
Tibi meg nagyon szereti a mosolyomat, és a kis gödröcskéket mosolygás közben:)
Ez a kedd nagyon laza lesz. Bár a bemenetel necces volt, meg sokan voltak, szóval sztem hamarabb fogok kicsivel elindulni, de még így se volt vészes. Ma igazából csajokkal beszélgettem, meg Tibivel voltam fél háromtól ötig, teljes boldogság volt:$ Viszont lehet, hogy ez volt az utolsó, hogy egy héten kétszer találkozunk, és erre most döbbentünk rá mindketten...el is ejtettem volna pár könnycseppet, de visszatartottam. Erõs vagyok! Megcsináljuk! Nem lehet nyafizni....nem és kész. Másnak ezermillió baja van, nagyobbak, nekem sem szabad emiatt rinyálni. De három és fél év után is úgy tud hiányozni, hogy belepusztulok és bele is fogok arghhhhhhhh
Ma láttam egy kopaszodó lányt..:/ Nagyon megsajnáltam szegényt. Meg is ijesztett, mert hullik kicsit a hajam, nem tudom az õsz miatt-e vagy mi. Be is nyomtam ma két almát, eddig csoda volt, ha egyet megettem, meg ittam rendesen, és kerültem a csokit, bár egy forró csokit csak sikerült legurítanom mert fáztam..:D
Hétig még ellötyögök kipihenem a "fárasztó" napot, aztán tornázok egyet. Aztán utána meg angolozok. Most egész jól megy, meglesz, megy, sikerül. Sikerül.
Amúgy meg a szokásos. Boldogság, vigalom, ahogy megszokhattátok, aki meg már látott is személyesen, az fõleg tudja:DD
update: minden félelmemet és kudarckerülésemet félretéve jelentkeztem az euro próbanyelvvizsgára most szombaton :D nem szabad félni, lesz amilyen lesz. És nem tudok kommentelni!
